A spártai nők kiválaszthatták leendő gyermekük apját és a szerencsés férfi nem feltétlenül a férjük volt.
Az ókori Spártában a társadalom számára a legfontosabb érték a katonai erő és a közösségi fegyelem fenntartása volt. Spárta életének minden aspektusát a hadviselés és a katonai fölény érdekében alakították ki. Céljuk az volt, hogy olyan fegyelmezett és erős társadalmat hozzanak létre, amely meg tudja védeni magát és biztosítani tudja saját fennmaradását.
A spártai nők számára nem volt általános gyakorlat a többférjűség, de léteztek szokatlan párkapcsolati szabályok és hagyományok, amelyek rugalmasabbá tették a családi életet és a házassági normákat más görög városállamokhoz képest.
A nők házassági és párkapcsolati szabályai sokkal nagyobb szabadságot és önállóságot biztosítottak számukra. A férfiak élete nagyrészt katonai szolgálatban telt, és gyakran hosszú időre elhagyták otthonaikat. A társadalom számára fontos volt a katonai erő fenntartása és a gyermekáldás, ezért bizonyos esetekben lehetővé tették a „közös gyermeknemzést."
Ez azt jelentette, hogy ha egy férj sokat volt távol vagy nem volt tökéletes jelölt a célra és egy másik, jobb genetikai állományú spártai férfi utódját szerette volna, akkor megosztotta az ágyát és a feleségét az adott személlyel. Ugyanígy az asszony is jelezhette a szándékot, kizárólag a közösség érdekében persze.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy a nőnek két férje lett volna, inkább arról szólt, hogy a gyermeknemzést biztosítsák a legalkalmasabb férfiakkal, és támogassák a spártai hadsereg utánpótlását. Ráadásul, mivel a vagyon a családon belül öröklődött, a többgyermekes családok biztosítása fontos volt a spártai társadalom stabilitásához.
A spártai nők szabadsága és jogai sokkal szélesebb körűek voltak más görög városállamokhoz képest. Vagyonuk lehetett, szabadon mozoghattak a társadalomban, és részt vehettek a fizikai edzéseken. Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy a nők és a férfiak közötti viszonyok, valamint a családi szerkezet rugalmasabbak voltak.
Spártában a közösségi érdek mindennél előrébb való volt, beleértve a családi és egyéni érdekeket vagy akár a szerelmet is. A spártai társadalomban szigorúan szabályozták az élet minden területét, hogy a közösségi kohéziót és a katonai hatékonyságot szolgálják. Minden, ami eltért a közösségi érdekektől vagy a katonai céloktól, másodlagosnak számított.
Forrás: BigThink