Mérföldkő az orvostudományban: az ókori Egyiptomban rákos daganatot távolítottak el sebészi úton

A rákot a modern kor betegségének tartjuk, pedig már évezredek óta keressük rá a hatékony gyógymódokat. Az ókori Egyiptomból származó orvosi feljegyzések szerint már évezredekkel ezelőtt tisztában voltak a gyógyítók ennek a halálos betegségnek a különböző változataival. A történészek egy több mint 4000 éves koponyát találtak az észak-afrikai ország területén, a csontokon olyan nyomok voltak, melyek szerint az ókori egyiptomi orvosok megpróbálhattak a rákos beteget műtéttel kezelni.

A koponya egy 30-35 éves korában elhunyt férfié volt, maradványait jelenleg az Egyesült Királyságban, a Cambridge-i Egyetem Duckworth Laboratory gyűjteményében őrzik. A tudósok a 19. század közepe óta tanulmányozzák a koponya heges felületét, beleértve a rosszindulatú daganatok csontkárosodását jelképező többszörös elváltozásokat is. A régészek a koponya elváltozásait az ókori világ rosszindulatú daganatainak egyik legrégebbi példájának tekintik, amely i.e. 2686 és i.e. 2345 közötti időkből származik.

A hír azért keltett a napokba nagy visszhangot, mert most olyan műszereket is bevetettek a régészek a koponya vizsgálatakor, amilyenek eddig nem álltak rendelkezésre. 

Az ókori Egyiptomból érkezett egy angol nő, és ezt meglehetősen nehéz megcáfolni

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A kutatók a közelmúltban alaposabban is megvizsgálták a daganatos hegeket, digitális mikroszkóp és CT segítségével. A műszerek apró vágási nyomokat észleltek a daganatok körül, ami arra utal, hogy éles fémeszközöket használtak a daganat eltávolítására.

„Ez az első olyan alkalom, amely bizonyítja, hogy az emberiség sebészeti úton foglalkozott azzal a betegséggel, amit manapság ráknak nevezünk" – mondta Dr. Edgard Camarós a tanulmány szerzője, a spanyolországi Coruña-i Santiago de Compostela Egyetem történelem tanszékének professzora.

Azt azonban nem tudni, hogy a gyógyítók még élő betegen végezték-e el a műtétet vagy csak a halála után vették ki a tumort, elemzés céljából.

Holttestek repültek át Budáról Pestre Magyarország egyik legnagyobb földrengésekor

Olvass tovább...

Olvass tovább...

„Ha a beavatkozást még élő személyen végezték el, akkor orvosi kezelésről beszélünk, amely közvetlenül kapcsolódik a rák gyógyításához, de ha a vágásnyomok posztumusz keletkeztek, akkor ez egy orvosi boncolás volt a rákkal kapcsolatban" – mondta a professzor, hozzátéve, hogy bármelyik is történt, mindenképpen mérföldkő az orvostudományban.

Az ókori Egyiptomban az orvostudomány rendkívül fejlett volt, ezt széles körben dokumentáltak olyan orvosi szövegekben, mint az Ebers-papirusz vagy a Kahun-papirusz. A Nílus vidékén az orvoslás nem kizárólag gyógynövényeken alapult, mint más ókori civilizációkban.

A felfedezés új irányt ad az orvostudomány és a patológia történetének tanulmányozásához.

Hasonló módszerrel egy másik koponyában is találtak érdekességet a Duckworth-gyűjteményben. Egy ötven éves korban elhunyt nő koponyája több rosszindulatú daganat nyomát mutatta, a beteg valamikor i.e. 664 és i.e. 343 között szenvedhetett rákos megbetegedésben.

Forrás: CNN