Maxi Newz
Keresés
Menü megnyitása
Megváltozhat, amit az őstörténetről hittünk: különös felfedezés írhatja át a történelmet
Borítókép:  Profimedia
Piramisok Világa
Kategória fejléc
Maxi Newz
Megosztás
Másolás

A bolygó legöregebb, 27 ezer éve épített piramisa vagy egy vulkánra húzott kőterasz a Gunung Padang? ​

Gunung Padang modern története a 19. század végén kezdődik, amikor holland telepesek először vették észre a hatalmas piramis alakú formát, mindössze négy órára Jakartától délre, Karyamukti falu közelében.

Az 1980-as évek óta számos mélyreható felmérést végeztek a Gunung Padangban, de a kutatók továbbra sem értenek egyet a korát illetően. Egyesek azt állítják, hogy a kőépítmény az i.sz. első évezredben jöhetett létre, de a lelőhelyről származó kerámiatöredékek időszámításunk előtt 45-től 22-ig datálhatók.

Kutatók egy része biztos benne, hogy a Gunung Padang idősebb. Az építmény legmélyebb rétegei 16 000 és 27 000 év közöttiek és ha valóban akkor épült, akkor ezzel lenne a világ legrégebbi piramisa.

Az az elmélet – amely szerint Gunung Padang a jégkorszakig nyúlik vissza – Danny Hilman Natawidjaja geológus, valamint tudósokból, régészekből és önkéntesekből álló kutatócsapatának munkáján alapszik. 2011 és 2014 között Natawidjaja és társai számos terepvizsgálatot végeztek a Gunung Padangnál, talajradarral, magfúrással vizsgálták a helyszínt, a feltárt elemeket radiokarbonos elemzés alá vetették.

Natawidjaja szerint a megállapításaikat alátámasztó adatok azt mutatják, hogy a Gunung Padang piramis olyan, mint egy háromrétegű torta, és minden réteg több ezer évvel az előző után épült. 

A legutóbbi, a Unit-1 néven ismert réteget körülbelül 3000-4000 évvel ezelőtt építették. A következő legrégebbi blokk, a 2-es blokk körülbelül 7500-8000 évvel ezelőtt épült. A szerkezet legrégebbi része, az Unit-3 akár 16 000-27 000 éves is lehet. 

A helyszínről szóló 2023-as tanulmányában a kutató kifejti, hogy a Gunung Padang több, mint egy régi kőterasz.

A tanulmány szerint egy föld alá temetett komplex szerkezet, nagy kamrákkal és üreges terekkel rendelkezik. A szénre vonatkozó kormeghatározás arra utal, hogy a kezdeti építkezés az utolsó jégkorszakban, a paleolitikumban történhetett, majd a holocén vagy a neolitikum korszakában módosult.

Ha igaz, a Gunung Padang-gal kapcsolatos felfedezések megváltoztatják mindazt, amit eddig tudni véltünk az emberek technológiai képességeiről a történelem előtti időkből. Eddig úgy tudtuk, ekkor az emberek még csak fából, csontból és állatbőrökből voltak képesek kis, ideiglenes menedékhelyeket építeni. Nem álltak olyan fejlettségi fokon, hogy hatalmas kőépítményeket húzzanak fel szakszerűen elrendezett kőlapokból vagy lépcsős piramisokat építsenek.

Az elméletet sokan megkérdőjelezik

A Tarragona Egyetem kutatója, Víctor Pérez részletes tanulmányt írt nemrég, amelyben megkérdőjelezte Natawidjaja megállapításait. A cikk szerint hibásak és tévedésen alapulnak Natawidjaja adatai, amelyek mellől hiányoznak a megerősítő bizonyítékok.

Egy másik ellentétes nézet Sutikno Bronto professzortól származik, aki az Indonéz Geológiai Kutatóközpont egyik kutatója. Úgy véli, hogy Gunung Padang egy fiatal vulkán kürtője, nem pedig egy ősi piramis. Sutikno azzal érvel, hogy az idősebb kövek között felbukkanó fiatalabb talajrétegek és nagyobb hézagok a természetes erózió eredményei és nem emberi tevékenységre utalnak.

Tény, hogy a föld rétegei között áthatoló radar és a magfúrások már feltárták, hogy eltemetett kamrák és alagutak lehetnek a piramis belsejében. Egy megtervezett ásatás tudná csak bizonyítani, hogy ezek egyszerűen a vulkáni folyamatok által létrehozott barlangok vagy olyan kamrák, mint amilyenek a gízai piramisban vannak eltemetve.

 

Forrás: Discover Magazin

 

Napi érdekességekért kövess minket Facebook-on is!
Hasonló tartalmak
Nagy kérdések
Piramisok Világa