A rózsaszín elvileg nem is létezik, akkor miért látjuk annak a flamingókat?

A rózsaszín szín gyakran társul finomsággal, édességgel, gyengédséggel, fiatalsággal és játékossággal. Ennek ellenére folyamatos vita folyik arról, hogy létezik-e egyáltalán a rózsaszín szín vagy sem. Egyes tudósok szerint igen, mások szerint nem. Tény, hogy a mindannyian rózsaszínt látunk, amikor ránézünk egy flamingóra vagy a lazac húsára. Akkor mégis hogyan lehet, hogy egy szín, amit látunk, nem létezik? A válasz az, hogy a rózsaszín szín igen, viszont a rózsaszín fény nem létezik.

Az emberi szem háromféle színérzékelő sejtet tartalmaz, amelyek a vörös, a zöld és a kék fényre érzékenyek. Ezek kombinált működése határozza meg, hogy milyen színeket látunk.

A rózsaszín akkor keletkezik az agyunkban, amikor a vörös és a kék fény együttesen éri a szemet, de a zöld fény hiányzik. Az agyunk keverékként értelmezi ezt a kombinációt, és rózsaszínnek érzékeljük.

Létezik a rózsaszín vagy csak illúzió?

Középiskolába tanítják, hogy a fény fizikai szempontból hullámhosszok spektruma. A látható fény spektruma 380 nm (ibolya) és 750 nm (vörös) közötti tartományba esik. Ezen a spektrumon azonban nincs olyan hullámhossz, amely a rózsaszínnek felelne meg.

A vörös és a kék különálló hullámhosszak, ezzel szemben a rózsaszín nem, hanem a vörös és a kék hullámhosszok együttes keveréke. Ez azt jelenti, hogy a vörös és kék hullámhosszokat kombinálni kell ahhoz, hogy rózsaszín jelenjen meg. Más színek, például a sárga vagy a zöld, közvetlenül megfeleltethetők bizonyos hullámhosszú fényeknek, de a rózsaszín nem.

A rózsaszín fényt a gyakorlatban úgy hozzuk létre, hogy kétféle fényt, a például vöröset és a kéket egyszerre sugárzunk, megfelelő arányban keverve őket. Ezt a kevert fényt az emberi agy rózsaszínként érzékeli. 

A rózsaszín tehát nem más, mint egy érzékelési illúzió, amely a különböző hullámhosszú fények keverékéből jön létre, de csakis az agyban. Ez az emberi színérzékelés lenyűgöző példája arra vonatkozóan, hogy milyen bonyolult módon dolgozza fel az elménk a környezetünkben tapasztalható jelenségeket.