Valóban fázósabbak a nők, mint a férfiak? A kutatók kiderítették az igazságot, nem erre számítottunk

Mindenki ismer olyan rokont, munkatársat, ismerőst, aki nyáron is kabátban jár, az irodában sálba tekert nyakkal, kötött sapkában ül az íróasztalnál és örök harcban áll mindenkivel, aki be meri kapcsolni a légkondicionálót. Leginkább a nőkkel kapcsolatban él az a sztereotípia a köztudatban, hogy szobahőmérsékleten is fáznak. De vajon tudományos alapja is van ennek, vagy csak egy széles körben elterjedt tévhit?

A puszta megfigyelésektől eltekintve nagyon kevés tanulmány vizsgálta eddig, hogy a férfi és női test hogyan bírja a hideget. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatóit azonban érdekelni kezdte a téma és kutatni kezdték a jelenséget.

A felmérésbe egy 28 fős, nőkből és férfiakból álló csoportot vontak be, melynek tagjai napi öt órát töltöttek egy szabályozott hőmérsékletű helyiségben. A ruházatuk teljesen hétköznapi volt, a férfiak inget és rövidnadrágot, a nők szoknyát, pólót viseltek és mindenki lábán volt zokni. 

A résztvevők testét műszerekkel ellenőrizték, és folyamatosan kérdezgették őket, hogyan érzik magukat. Eközben a vizsgálatra kialakított helyiségben 17 ºC és 31 ºC között változott a hőmérséklet.

Ellentétben azzal, amit a kutatók vártak, a vizsgálatban részt vevő nők testhőmérséklete valamivel magasabb volt hidegebb hőmérsékleten, mint a férfiaké. Azonban nem volt különbség a nemek között a glükózfelvételben, az izmok elektromos aktivitásában, a bőr hőmérsékletében vagy a hideg által kiváltott termogenezisben (az a folyamat, melynek során a szervezetünk anyagcserénk fokozása mellett hőt termel.)

Nem igaz, hogy a nők fázósabbak

Kiderült, hogy bár a női résztvevők fizikailag kisebbek voltak, mint a férfiak, összességében kevesebb testhőt termeltek, de viszonylag magasabb testzsír-arányuk segített egyensúlyba hozni a mérleget.

Az eredmények alapján a kutatók megállapították, hogy a női test hőmérsékleti komfortzónájának mélypontja 22°C, ami egy fokkal alacsonyabb, mint a férfi résztvevők átlaga.

Ez azt sugallja, hogy a hőmérséklet bizonyos mértékű csökkenésével a női testnek nem kell annyi energiát fordítania a felmelegítésre, amint a férfi testnek. Ez azonban csak egy bizonyos hőmérsékleten igaz, 17 ºC-on ugyanis a kutatók már nem láttak különbséget a nemek között, mindenki egyformán vacogott.

Így tehát megállapítást nyert, hogy nem azért fázik valaki jobban, mert nő, hanem más oka lehet a jelenségnek. Orvosok szerint a testméret, a zsírszövet vastagsága, az erek állapota és különböző gyógyszerek is hatással lehetnek a hőérzetre. 

A kutatók elismerték, hogy a mai napig nagyon kevés olyan tanulmány született, amely szigorúan tesztelte a nemek közötti különbségeket a hőszabályozás terén. Valójában az emberi fiziológia tudománya leginkább a férfi testre összpontosított eddig és a férfiakon végzett kísérletek eredményeit vették alapértelmezettnek az egész emberiségre vetítve.

Forrás:  ScienceAlert