Maxi Newz
Keresés
Menü megnyitása
Valóban fázósabbak a nők, mint a férfiak? A kutatók kiderítették az igazságot, nem erre számítottunk
Borítókép:  Profimedia
Nagy Kérdések
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

Az egyéni megfigyeléseket leszámítva eddig nagyon kevés tanulmány vizsgálta, hogy a férfi és női test hogyan bírja a hideget. 

Mindenki ismer olyan rokont, munkatársat, ismerőst, aki nyáron is kabátban jár, az irodában sálba tekert nyakkal, kötött sapkában ül az íróasztalnál és örök harcban áll mindenkivel, aki be meri kapcsolni a légkondicionálót. Leginkább a nőkkel kapcsolatban él az a sztereotípia a köztudatban, hogy szobahőmérsékleten is fáznak. De vajon tudományos alapja is van ennek, vagy csak egy széles körben elterjedt tévhit?

A puszta megfigyelésektől eltekintve nagyon kevés tanulmány vizsgálta eddig, hogy a férfi és női test hogyan bírja a hideget. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatóit azonban érdekelni kezdte a téma és kutatni kezdték a jelenséget.

A felmérésbe egy 28 fős, nőkből és férfiakból álló csoportot vontak be, melynek tagjai napi öt órát töltöttek egy szabályozott hőmérsékletű helyiségben. A ruházatuk teljesen hétköznapi volt, a férfiak inget és rövidnadrágot, a nők szoknyát, pólót viseltek és mindenki lábán volt zokni. 

A résztvevők testét műszerekkel ellenőrizték, és folyamatosan kérdezgették őket, hogyan érzik magukat. Eközben a vizsgálatra kialakított helyiségben 17 ºC és 31 ºC között változott a hőmérséklet.

Ellentétben azzal, amit a kutatók vártak, a vizsgálatban részt vevő nők testhőmérséklete valamivel magasabb volt hidegebb hőmérsékleten, mint a férfiaké. Azonban nem volt különbség a nemek között a glükózfelvételben, az izmok elektromos aktivitásában, a bőr hőmérsékletében vagy a hideg által kiváltott termogenezisben (az a folyamat, melynek során a szervezetünk anyagcserénk fokozása mellett hőt termel.)

Nem igaz, hogy a nők fázósabbak

Kiderült, hogy bár a női résztvevők fizikailag kisebbek voltak, mint a férfiak, összességében kevesebb testhőt termeltek, de viszonylag magasabb testzsír-arányuk segített egyensúlyba hozni a mérleget.

Az eredmények alapján a kutatók megállapították, hogy a női test hőmérsékleti komfortzónájának mélypontja 22°C, ami egy fokkal alacsonyabb, mint a férfi résztvevők átlaga.

Ez azt sugallja, hogy a hőmérséklet bizonyos mértékű csökkenésével a női testnek nem kell annyi energiát fordítania a felmelegítésre, amint a férfi testnek. Ez azonban csak egy bizonyos hőmérsékleten igaz, 17 ºC-on ugyanis a kutatók már nem láttak különbséget a nemek között, mindenki egyformán vacogott.

Így tehát megállapítást nyert, hogy nem azért fázik valaki jobban, mert nő, hanem más oka lehet a jelenségnek. Orvosok szerint a testméret, a zsírszövet vastagsága, az erek állapota és különböző gyógyszerek is hatással lehetnek a hőérzetre. 

A kutatók elismerték, hogy a mai napig nagyon kevés olyan tanulmány született, amely szigorúan tesztelte a nemek közötti különbségeket a hőszabályozás terén. Valójában az emberi fiziológia tudománya leginkább a férfi testre összpontosított eddig és a férfiakon végzett kísérletek eredményeit vették alapértelmezettnek az egész emberiségre vetítve.

Forrás:  ScienceAlert

Napi érdekességekért kövess minket Facebook-on is!
Hasonló tartalmak
Nagy kérdések
Piramisok Világa