Nem először lenne előrehozott választás, megtörtént már az elmúlt évtizedekben

December végén a Vox Populi választásikalauz-blog szerkesztője, Tóka Gábor arról írt, hogy a költségvetésben szerepel egy 8,4 milliárdos tétel a soron következő választások előkészítésére. Ebből többen arra következtettek, hogy a Fidesz előrehozott választásra készül, vagy legalábbis igyekszik ezt a látszatot kelteni. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ cáfolta a hírt, ami akkor kapott még nagyobb visszhangot, amikor Magyar Péter az újévi beszédében követelte az előrehozott választásokat. Ha ez megtörténne - kicsi rá az esély -, akkor sem ez lenne Magyarországon az első előrehozott választás. Volt már rá példa, nem is egyszer.

Hogyan lehet előrehozott választás, ki dönt a kérdésben?

Az előrehozott választás abban különbözik például egy visszahívó népszavazástól, hogy nem a szavazók, hanem a politikusok kezdeményezik. Mivel előrehozott választást a többség, tehát a hatalmon lévők kezdeményezhetnek, megerősítheti a kormányzó párt legitimitását. Azonban rosszul is elsülhet a kormány számára.

A parlamentáris rendszerekben a miniszterelnöknek általában nincs joga előrehozott választást kiírni, ezt az államfőtől kell kérnie. A legtöbb országban az a szokás, hogy az ilyen kérésbe az államfő beleegyezik.

Ha idén mégis lenne előrehozott választás, akkor azon egy teljes ciklusra választanánk képviselőket, eltérően az időközi választástól, ahol az elnyert mandátum csak a folyamatban lévő ciklus hátralévőre részére érvényes.

Volt már Magyarországon előrehozott választás

A Horthy-korszakban a választásokat szabályozó 1922-es választási rendelet, az 1925-ös és 1938-as választási törvények a törvényhozási ciklus hosszát öt évben állapították meg. Horthy Miklós kormányzó azonban továbbvitte a dualista hagyományt és a kormánnyal egyeztetve minden esetben előrehozott választást írt ki.

Így 1927 májusa helyett 1926 decemberében, 1932 januárja helyett 1931 nyarán, 1936 nyara helyett már 1935 márciusában(!), majd 1940 tavasza helyett 1939 májusában járulhattak az urnákhoz a szavazók. 

A második világháború után két előrehozott választás is lezajlott Magyarországon

Az 1945. évi VIII. törvénycikk a politikai ciklus hosszát négy évben szabta meg. Ezt sem az 1945-ben megalakult, sem az 1947-ben megválasztott parlamentnek nem sikerült kitöltenie. 

Előbbit a Független Kisgazda Párt nyerte meg, de 1 év és 9 hónappal később a köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet. Ezután, 1947. szeptember 15-én hatályossá váltak a februárban aláírt Trianoni szerződés szabályai és kötelezettségei. Az éppen megalakult új kormány sem húzta négy évig, 1 év és 8 hónap után, 1949. április 12-én a parlementet feloszlatta a köztársasági elnök, eddigre a kommunisták gyakorlatilag az összes pártot sikeresen „felszalámizták”; azaz vezetőiket, prominens tagjaikat szinte kivétel nélkül letartóztatták, vagy emigrációba, esetleg kollaborációra kényszerítették.

A gazdaság nagyon rossz állapotban van, de az előrehozott választás egy politikai kérdés, nem gazdasági – mondja a Dellában Pogátsa Zoltán közgazdász, jelezve, hogy tankönyv szerint elsősorban a kormánykoalíció szétesése vezethet el az idő előtti voksoláshoz: