maxinewz.hu
Keresés
Menü megnyitás
Borítókép:  Pexels

Szendrey Júlia többször is fittyet hányt a korbaeli női sztereotípiákra, az Andersen mesék fordítása is szembement azzal, amit a nők tettek az 1850-es években.

Hans Christian Andersen dán meseíró és költő élete során több mint 160 mesét írt, amelyek közül sok világszerte ismert és gyerekek milliói szeretik. A rút kiskacsa, A kis hableány, vagy A császár új ruhája folyamatosan kapható a könyvesboltokban, pedig már több mint 150 éve írt történetek.

Az Andersen-mesék titka, hogy egyszerre szólnak gyerekeknek és felnőtteknek, erkölcsi tanulságokat, szimbolikus üzeneteket és társadalomkritikát is tartalmaznak. Bár Andersen meséi a hagyományos népmesei alapra épülnek, számos újítást hozott a műfajba. Egyedi karakterei és szokatlan cselekményszövésük révén eltér minden mű eltér attól a hagyományos meseformától, ami a 19. századik megszokott volt.

Magyarországon igen nagy szerepe volt Andersen meséinek népszerűsítésében Petőfi Sándor feleségének. Szendrey Júlia kapcsolatban állt Hans Christian Andersennel, a költő özvegye az 1850-es évek második felében kezdett el Andersen meséket fordítani magyar nyelvre. 

Szendrey Júlia idejében egyébként egyáltalán nem volt széleskörűen elfogadott, hogy az irodalmi pálya nők számára ugyanúgy nyitva álljon, mint a férfiaknak. Valójában azonban a költészet és az írás nemcsak első férje, Petőfi Sándor asztala volt, ő maga is jeleskedett ezen a téren.

Andersen máig legismertebb meséi közül többet elsőként Szendrey fordított le: 

A vadhattyúk (De vilde svaner): Egy királylány története, aki tizenkét testvérét próbálja megmenteni, akiket mostohájuk vadhattyúkká változtatott.

A rút kiskacsa (Den grimme ælling): A híres mese egy kiskacsáról, aki csúnyának születik, de végül gyönyörű hattyúvá változik.

A fenyőfa (Grantræet): Egy kis fenyőfa története, amely arról álmodik, hogy nagy és fontos fa lesz, csak hogy később rájöjjön, hogy az igazi boldogságot a jelen pillanatban kell megtalálni.

A kis hableány (Den lille havfrue): A tengeri hableány története, aki emberré akar válni, hogy elnyerje szerelme szívét.

A császár új ruhája (Kejserens nye klæder): Egy császárról szóló mese, akit két csaló átver, hogy meztelenül jelenjen meg a nyilvánosság előtt, miközben azt hiszi, hogy gyönyörű ruhát visel.

A hókirálynő (Snedronningen): Egy hosszabb mese, amely egy fiatal lányról szól, aki elindul megmenteni barátját a Hókirálynő varázslata alól.

Pöttöm Panna (Tommelise): Egy apró lány története, aki számos kalandon megy keresztül, míg végül megtalálja boldogságát és otthonát.

Szendrey Júlia gyermekei is büszkék voltak édesanyjukra

Szendrey Júlia ezekbe a fordításokba a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit is beépítette. Petőfi özvegyének a szakmai sikerek mellett a gyermekei jelentették a legnagyobb örömöt. A gyermekeik pedig hálásak voltak ezért, a 10 és 14 éves fiúk azt írták édesanyjukról: 

„Toll és főzőkanál! Hány nő van Magyarországban, ki a tollat és a főzőkanalat is egyformán forgatja?” 

Ajkay Alinka irodalomtörténész egy előadásában arról beszélt, hogy Szendrey Júlia többször is fittyet hányt a korbaeli női sztereotípiákra:

Forrás: NőiVáltó