Döbbenetes helyről származik egy hun kori ékszer ékessége

Fémkereső eszközhöz könnyű hozzájutni, de a magyarországi használatához szükséges engedélyekhez már sokkal nehezebb. Aki legálisan szeretne fémdetektorozni akár hun kori kincsek után kutatva (remélhetőleg mindenki), akkor a megyei illetékes múzeumoktól kell engedélyt kérnie. Ha nem egy régészetileg védett területet választ, akkor hozzájuthat a papírhoz. Az eljárási rend szerint a kérvényt a múzeum továbbküldi, a végső szót a minisztérium mondja ki. A procedúra általában két-három hónap alatt fut át.

2021 júliusában műszeres lelőhely-felderítésbe fogtak a Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeum munkatársai és a Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Program önkéntesei a Gerecsében egy erdővel borított hegy északi platóján. A terepi munkára azért került sor, mert a terület korábban feltűnően sok illegális fémkeresőt vonzott a helyszínre és a feltételezések szerint mindent magukkal vittek, amit találtak.

Hun kori kincs lapult a Gerecse fái közt

Az immáron engedélyezett kutatást hamar siker koronázta. Egy nagy fa tövében először egy, az Egyesült Államokban gyártott zsebóra és a lánca került elő. Elgondolkodtató, hogy miként került a Gerecsébe egy ilyen tárgy a tengerentúlról, de hamarosan régészeti szempontból is fontos leletre bukkantak a kutatók.

A zsebóra körül tovább folytatódott a keresés és hamarosan egy tizenöt tárgyból álló, hun kori leletcsoport bukkant elő. A georadaros, valamint magnetométeres vizsgálatokat követően, az ősz folyamán összesen 356 négyzetméteren zajlott feltárás. 

„A gerecsei leletek roncsolásmentes természettudományos vizsgálata a következő évben sok érdekes adalékkal szolgált”

– mondta el a Régészeti Hírügynökségnek Schilling László régész, a Nemzeti Régészeti Intézet osztályvezetője. 

Bajnóczi Bernadett és Mozgai Viktória a Földtani és Geokémiai Intézet Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában számos fontos megállapítást tettek.

A legérdekesebbnek az ékszer berakásként használt gránát elnevezésű kőzetek bizonyultak, amelyekről kiderült, hogy egy Srí Lanka-i bányából származnak. 

Ez a térség a Kr. u. 5. században kívül esett a Római Birodalom számára az ismert világ határán. Feltehetően a távolsági kereskedelem segítségével jutottak egyes itteni áruk a mediterrán térségbe. Ez a fajta gránát egyébként több ismert 5. századi tárgyon is megjelenik.

Egyelőre azonban nem derült ki, hogy ki és hol készítette az ékszert, egyáltalán az ötvös milyen kapcsolatban lehetett a hunokkal. A mesterember azonban igen jártas lehetett az arany ékszerek elkészítésében, az is lehet, hogy távol élt a Kárpát-medencétől. 

A különleges hun leletet számos kiállításon bemutatták

Régészeti szempontból azért is különleges, mert nem egy gyűjtőnél vagy egy régiségboltban bukkant fel, hanem a legmodernebb eszközökkel pontosan dokumentáltak a lelőkörülményei. 

Szakértők által köztudott, hogy a hun kori arany tárgyak régóta jelen vannak a műkincs-kereskedelemben.

Azonban ezek eredete homályos és utólag nem is könnyű felkutatni. Márpedig egy több száz vagy ezer éves tárgy esetében fontos információ lehet az is, hogy ki viselte, ki készítette vagy milyen alkalomból.

Hogy kik viseltek ékszereket a középkor idején és mi számított divatos kiegészítőnek, kiderül az alábbi videóból:

Forrás: Műemlékem