Ekkora esély van egy pusztító földrengésre Magyarországon

Földrengés akkor következik be, amikor a felszín alatti kéregmozgások során felhalmozódott energia hirtelen felszabadul. A föld belsejében lévő tektonikus lemezek elmozdulnak vagy elcsúsznak egymáshoz képest, a felszín alatt lévő energia hullámokként terjedni kezd és a felszínen rezgéseket, rázkódásokat okoz.

Az egyik legsúlyosabb és legpusztítóbb földrengés a történelemben Chilét sújtotta 1960. május 22-én. Még a világűrben lévő műszerek is érzékelték a Richter-skála szerinti 9,5-ös erősségű mozgást. Házak, otthonok váltak semmivé, de az eseményt számos különféle természeti katasztrófa is kísérte, például szökőárak, talajcsuszamlások és tűzesetek. 

Holttestek repültek át Budáról Pestre Magyarország egyik legnagyobb földrengésekor

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Délután történt, helyi idő szerint 15:11-kor kezdődött, és körülbelül tíz percig tartott. A halottak száma, különböző források szerint, ezer és hatezer közé tehető. 

2015-ben is hatalmas erejű földrengés rázta meg Chile középső részét. A természeti katasztrófa akkor következett be, amikor chileiek ezrei indultak útnak az óceánhoz, a nemzeti ünnep hetében. 

A hazai Földrengés Kutató Intézet közlése szerint valójában szinte állandóan reng a Föld.

A kisenergiájú rengések száma évente több mint 1 millió, ám szerencsére a földrengések száma drasztikusan csökken az erősségük növekedésével. Például 6-os magnitúdójú (közepes energiájú) földrengésből, amely a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károkat okozhat, évente nagyjából 200 pattan ki, míg az igazán nagy (8-as erősségű) földrengésből átlagosan három fordul elő évente. 

Magyarország területén évente száznál is több 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálnak a szakemberek. Ezek nagy részét meg sem érezzük. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. 

Erős földrengés százévente kétszer lehet.

Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre lehet számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki.

1763. június 28-án pusztított Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése, mely Komárom mellett Győr és Zsámbék környékét sújtotta legjobban. A 63 áldozatot követelő földmozgás erősségét – utólag – a tudósok körülbelül 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán, ami hazánk esetében kivételesnek számít.

A földrengés sokkal több áldozatot is követelhetett volna, ha a térségben élő parasztok nem egy ősi építészeti technika szerint építkeznek: lakóházaik alapanyaga vályog és rugalmas fűzfavessző volt. Az egyszerű kunyhók az alaptól indulva fokozatosan összeszűkültek, így a sanyarúbb anyagi helyzet dacára az ő épületeik sokkal jobban állták a rengéseket, mint a módosabb polgárok kőházai, vagy a többszintes paloták.

Attila korában volt az első feljegyzett földmozgás.

Az első hazai földrengéssel kapcsolatos feljegyzés 456. szeptember 7-én Savariában, a mai Szombathely környékén íródott. A földrengés keletkezési helyét nem tudjuk pontosan, de valószínű fészke Szombathelytől 35 km-re, északnyugatra tehető. A leírások alapján rekonstruálható a rengés nagysága, ami 6,1-es erősségű lehetett.

Forrás: Rubicon, Földrengés.hu