Ekkora esély van egy pusztító földrengésre Magyarországon

Földrengés akkor következik be, amikor a felszín alatti kéregmozgások során felhalmozódott energia hirtelen felszabadul. A föld belsejében lévő tektonikus lemezek elmozdulnak vagy elcsúsznak egymáshoz képest, a felszín alatt lévő energia hullámokként terjedni kezd és a felszínen rezgéseket, rázkódásokat okoz.

Az egyik legsúlyosabb és legpusztítóbb földrengés a történelemben Chilét sújtotta 1960. május 22-én. Még a világűrben lévő műszerek is érzékelték a Richter-skála szerinti 9,5-ös erősségű mozgást. Házak, otthonok váltak semmivé, de az eseményt számos különféle természeti katasztrófa is kísérte, például szökőárak, talajcsuszamlások és tűzesetek. 

Délután történt, helyi idő szerint 15:11-kor kezdődött, és körülbelül tíz percig tartott. A halottak száma, különböző források szerint, ezer és hatezer közé tehető. 

2015-ben is hatalmas erejű földrengés rázta meg Chile középső részét. A természeti katasztrófa akkor következett be, amikor chileiek ezrei indultak útnak az óceánhoz, a nemzeti ünnep hetében. 

A hazai Földrengés Kutató Intézet közlése szerint valójában szinte állandóan reng a Föld.

A kisenergiájú rengések száma évente több mint 1 millió, ám szerencsére a földrengések száma drasztikusan csökken az erősségük növekedésével. Például 6-os magnitúdójú (közepes energiájú) földrengésből, amely a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károkat okozhat, évente nagyjából 200 pattan ki, míg az igazán nagy (8-as erősségű) földrengésből átlagosan három fordul elő évente. 

Magyarország területén évente száznál is több 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálnak a szakemberek. Ezek nagy részét meg sem érezzük. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. 

Erős földrengés százévente kétszer lehet.

Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre lehet számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki.

1763. június 28-án pusztított Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése, mely Komárom mellett Győr és Zsámbék környékét sújtotta legjobban. A 63 áldozatot követelő földmozgás erősségét – utólag – a tudósok körülbelül 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán, ami hazánk esetében kivételesnek számít.

A földrengés sokkal több áldozatot is követelhetett volna, ha a térségben élő parasztok nem egy ősi építészeti technika szerint építkeznek: lakóházaik alapanyaga vályog és rugalmas fűzfavessző volt. Az egyszerű kunyhók az alaptól indulva fokozatosan összeszűkültek, így a sanyarúbb anyagi helyzet dacára az ő épületeik sokkal jobban állták a rengéseket, mint a módosabb polgárok kőházai, vagy a többszintes paloták.

Attila korában volt az első feljegyzett földmozgás.

Az első hazai földrengéssel kapcsolatos feljegyzés 456. szeptember 7-én Savariában, a mai Szombathely környékén íródott. A földrengés keletkezési helyét nem tudjuk pontosan, de valószínű fészke Szombathelytől 35 km-re, északnyugatra tehető. A leírások alapján rekonstruálható a rengés nagysága, ami 6,1-es erősségű lehetett.

Forrás: Rubicon, Földrengés.hu