Amikor egy kutya beteg, ritkán merül fel bennünk, hogy a gazdájától kapta el a betegséget, pedig ez nagyon is valószerű.
Amióta az emberek háziasították az állatokat, létezik zoonózis is, más néven fertőző betegségek, amelyek állatokról emberre ugrálnak oda-vissza. Az erős ember-állat kötelékek számos előnnyel jár az érzelmi és mentális jólét szempontjából, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a fertőzések lehetőségét. A kutya- vagy macskatartóknak figyelniük kell a betegségek ellenkező irányú átvitelére is, amikor mi magunk fertőzzük meg a házi állatainkat – mondta Benjamin Anderson, Ph.D., a Floridai Egyetem Közegészségügyi és Egészségügyi Szakmai Kollégiumának adjunktusa.
A kutató 2023 júniusában adott ki egy átfogó tanulmányt, amelyben több vírusos, bakteriális, gombás és parazita által okozott betegségez dokumentált. Minden betegségben volt egy közös: fordított zoonózis, azaz emberről állatra terjedő fertőzések útján alakultak ki.
[[cikk]]
Természetes, hogy szeretünk összebújva aludni a házi kedvencünkkel az ágyon, hagyjuk, hogy megnyalogassa a kezünket, esetenként az arcunkat is, ugyanazon helységben étkezünk vele, de még a vécéjét is a saját kezünkkel takarítjuk, ha bent lakik a lakásban. Megannyi lehetőség arra, hogy átadjunk egymásnak kórokozókat.
„Sok példát látunk a fordított zoonózisra. A háziállatok érzékenyebbek, mint azt korábban gondoltuk” – mondta Anderson.
A kórokozók támadását a legtöbb esetben kivédi az immunrendszerünk. Azonban előfordulhat, hogy a kutyánknak átadott vírus mutálódik az állat szervezetében és egy erősebb fertőzésként kapjuk vissza.
A vírusok, baktériumok, gombák és paraziták ember és állat közti ping-pongozását a sertéseknél is kimutatták. 2016-ban Anderson társszerzője volt egy tanulmánynak, amely az influenzavírusok terjedését tanulmányozta a sertésiparban dolgozók körében. A 2009-2010-es és a 2010-2011-es influenzaszezonban, amikor a 2009-es pandémiás influenzavírus terjedt, a megbetegedések korábban csúcsosodtak ki azokban a megyékben, ahol aktív sertéstenyésztés folyt. A kutatók úgy vélik, hogy az influenzavírus a sertésekben keringett, ami lehetőséget teremtett a járványok kitörésére az emberi populációban.
Emberről házi kedvencekre terjedő vírus a sertésinfluenza, a humán norovírust, a dengue-lázat, a COVID-19 és a tuberkulózis. Továbbá számos kevésbé ismert vírusos, gombás, parazita- és bakteriális fertőzés tartozik ebbe a kategóriába.
Míg az esetek túlnyomó többsége kutyákat és macskákat érinti, néhány esetben lovak, görények és papagájok is megbetegedtek a gazdájuktól elkapott kórokozótól.
„Amikor orvoshoz fordulunk, gyakran felmerül a kérdés, hogy voltunk-e valamilyen állat közelében, vagy hogy valamelyik házi kedvencük beteg volt-e. De ha beteg állatot látunk, nem mindig tesszük fel ezt a kérdést fordítva, pedig indokolt lenne, mert elképzelhető, hogy épp tőlünk, emberektől betegedett meg” – mondta Anderson.
Az állatkert egy olyan hely, ahogy a világ minden tájáról érkező fajokkal találkozhatunk, ezért különösen fontos, hogy folyamatos kontroll alatt tartsuk a lehetséges fertőzéseket, megbetegedéseket. Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főállatorvosa mutatja meg, hogyan zajlik egy napja.
Forrás: Emerging Pathogens Institute