A sejtelmes kopogás félelmetes lehet, ha egyedül vagyunk otthon, de nem kell azonnal megijedni.
A ház sosem néma, igenis van hangja, amit a hőtágulás, a csövekben futó folyadék zaja vagy különböző használati tárgyaink keltenek. Amikor egyedül vagyunk otthon, hajlamosak vagyunk nagyobb odafigyelést szentelni a különös zajoknak és gyakran megpróbálunk utánajárni a dolognak. Időnként jellegzetes kopogás ütheti meg a fülünket, ami az ablak felől hallható, de ha odamegyünk, megszűnik. Erre is van magyarázat.
Akár nagyvárosban, akár vidéki környezetben élünk, a cinegék mindenhol ott vannak. Ezek az egyébként ragadozó madarak ahhoz vannak szokva, hogy ha valahol élelmet találnak, hívják a társaikat és visszajárnak a lelőhelyre.
Három lehetséges magyarázat is van arra, hogy miért kopogtatnak előszeretettel az ablakon a cinegék, írja az egyik madarakkal foglalkozó szakportál. Ebből kettő egészen reális, a harmadik elmélet már kevésbé, de ez a leggyakoribb az emberek körében.
A keresgélő cinegék ezer és egy dolgot kocogtatnak meg naponta, így bármikor előfordulhat, hogy egy ablakban is keresgélnek. Ez az egyik lehetséges magyarázat.
A másik az, hogy a cinegék okos és jó emlékezetű madarak, akár hosszú évekkel később is emlékeznek egy-egy helyre, ahol élelmet találtak. Ha valamikor párkányon etették őket, időnként visszatérnek és keresgélés közben előfordulhat, hogy az ablakot is megütögetik a csőrükkel. Emellett akár rovarok után is kutathatnak a keretek rései közt.
A harmadik magyarázat kissé romantikus, de népszerű: a cinkék valójában nekünk jeleznek ezzel, így kérik, hogy szórjunk ki eleséget.
A kertekben leggyakrabban a széncinegét, a kék cinegét és a barátcinegét figyelhetjük meg, míg az erdőkben a fenyvescinegét, a kormosfejű cinegét, vagy a nagyon elegáns tollazatú búbos cinegét is megpillanthatjuk.
A széncinege nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, ám telente táplálékának palettája jóval gazdagabb, ilyenkor előszeretettel fogyaszt olajos magvakat. A téli hónapokban gyakran láthatjuk a madáretetőkön más madarak társaságában. Fiókáit rovarokkal és hernyókkal táplálja.
Különösen fontos, hogy a téli madáretetést a költés időszakára fejezzük be.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy a cinegék a napraforgómagot elhordják az egyébként kizárólag rovarevő fiókáiknak, amit képtelenek megemészteni. Az emésztőrendszerükben felhalmozódnak a magok, majd amikor már nem fér több beléjük, gyakorlatilag megfulladnak a fiókák.
Ezeket a csodás kis énekesmadarakat könnyen a közelünkbe szoktathatjuk. Nyáron a kártevők pusztításával hálálják meg a téli gondoskodást: