Felismered ezt a tárgyat? A Kádár-korszakban minden gyereknek ott volt a zsebében

A Kádár-korszakban rengeteg olyan használati tárgy, játék, ruházati termék és bútor készült, melyekre ma nosztalgiával tekintünk. Nagy választék nem volt, így sok háztartásban ugyanazokkal a társasjátékokkal játszottak a gyerekek, a megtévesztésig hasonló rekamién heverészve, akár otthon voltak, akár bármelyik osztálytársuknál töltötték a délutánt. Közben majszolhatták a pilóta kekszet és a négercsókot.

Az iskolai úttörőcsapatok közel fél évszázadon át meghatározták a magyar gyerekek mindennapjait, így nem csoda, ha ez az egyik legemlékezetesebb része a Kádár-korszaknak.

1948. szeptemberétől minden általános iskolában úttörőcsapatokat kellett alapítani. 

A szocializmus alatt az iskolás gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt valamelyik őrsnek vagy rajnak, amelyben a kommunista ideológiai nevelés döntő szerepet játszott. Emellett sportlehetőségek, KISZ-es nyári táborok, színjátszókörök, akadályversenyek, kirándulások is gazdagították a gyerekek hétköznapjait.

Jellegzetes tárgy volt ebben a korszakban az úttörő síp, amit sokan a mai napig megőriztek maguknak. Aukciókon is hozzá lehet jutni a jellezgetes műanyag síphoz, piros nyakbaakasztóval. 

A jellegzetes úttörő „szett”

Az ünnepségeken és a csapatgyűléseken minden gyereknek egyforma egyenruhát kellett viselnie. A fiúk nadrágot, a lányok szoknyát hordtak, az úttörőöv, a nyakkendő és a síp mindenki öltözékéhez hozzátartozott. 

Fotó: Pinterest 

Az úttörő nyakkendők eleinte fehér alapon két vörös, majd kék csíkkal voltak ellátva, s ezt követte a vörös nyakkendő elterjedése, ami a kezdetekben a kitűnő munkát végző úttörők kiváltsága volt.

“Az őrsök, csapatok és rajok külön-külön sajátos szimbóluma a csapatzászló volt. Minden közös nagygyűlés a zászló bevonulásával kezdődött Az iskolákban a ballagási szertartás külön napirendi pontja volt, amikor a nyolcadikosok átadták zászlójukat a hetedikeseknek” 

– olvasható Bpretro.com oldalon.

Érdemes egyszer átfutni az úttörők 12 pontját is, amit minden gyereknek fejből kellett tudnia, ha álmából felébresztették is: 

1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte. 

2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét. 

3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik. 

4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit. 

5. Az úttörő ahol tud, segít, és önként szolgálja a közösséget. 

6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik. 

7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket. 

8. Az úttörő igaz, hű barát. 

9. Az úttörő bátor és fegyelmezett. 

10. Az úttörő szereti és védi a természetet. 

11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét. 

12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

1990-ben egyik napról a másikra megszűnt a Magyar Úttörők Szövetsége. Habár papíron a mai napig létezik, már csak néhány önkéntes úttörő tanulja énekelgetve a tűzgyújtás és a csomókötés fortélyait. Az egyik utolsó hivatalos úttörő avatásról szerencsére készült egy felvétel, ami felidézi a korszak hangulatát: