A 19. század közepén jelentős szabályozási munkálatok indultak el a folyón, ma az egyik legkedveltebb turisztikai célpont az országban.
A leghosszabb folyó, amely teljes egészében Magyarország területén található, a Tisza. Hossza Magyarország területén mintegy 596 km, de teljes hossza, beleértve a forrásától a torkolatáig, mintegy 965 km. A folyó Közép-Európa egyik jelentős vízfolyása, amely több országon keresztül folyik: Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területén is áthalad, mielőtt a Dunába ömlik.
A folyó elnevezését próbálták már a kelták, a szkíták, a szlávok és a trákok nyelvéből levezetni, eddig sikertelenül. A kérdéssel részletesebben Szádeczky-Kardoss Samu tanulmányai foglalkoznak.
A 19. század közepén jelentős szabályozási munkálatok indultak el az eredetileg 1419 méter hosszú Tiszán. Eötvös József javaslatára, Vásárhelyi Pál tervei alapján kezdődtek a munkák, amelyek célja a folyó medrének szabályozása és az árvízvédelem volt. A szabályozási munkálatok során több száz kilométernyi kanyarulatot vágtak le, és új medret alakítottak ki, ami jelentős mértékben csökkentette az árvízkockázatot.
1879-ben Szegedet hatalmas árvíz sújtotta, amit a Tisza áradása okozott. Az árvíz következtében a város nagy része elpusztult, több ezer ember vált hajléktalanná. A katasztrófa után Ferenc József császár látogatott el a városba, jelentős támogatásáról biztosította a helyieket, amely révén Szeged újjáépült.
A Tisza-tó, amely a folyó legnagyobb mesterséges tava, különösen gazdag madárvilággal rendelkezik. A tó létrehozása során kialakult mocsaras területek és szigetek ideális élőhelyet biztosítanak számos madárfajnak, köztük ritka és védett fajoknak is. Ez a terület ma fontos turisztikai célpont és természetvédelmi terület.
A Tiszavirág (Palingenia longicauda) nevű kérészfaj évente egyszer, júniusban rajzik a Tiszán. A látványos jelenség idején milliónyi tiszavirág kel ki egyszerre, rövid életük alatt párzanak, majd elpusztulnak, de így is ez a néhány nap a folyó egyik legkülönlegesebb természeti eseménye.
1956-ban a Körös-Tisza térségét nagy erejű földrengés rázta meg, ami meglehetősen ritka. Azért is lehetett meglepő, mert a Kárpát-medence viszonylag földrengésbiztos területnek számít. Az eset emlékeztetett arra, hogy a természet ereje mindig jelen van, és időnként váratlanul jelentkezik.
A Tiszához számos helyi legenda és mítosz is kapcsolódik. Egyik ilyen történet a "Tiszai Fekete Lovas" legendája, amely szerint egy fekete lovas szelleme időnként feltűnik a folyó partján, és megvédi a helyi halászokat a veszélyektől.