Négyszer váltott nevet egy magyar város 10 év alatt, kabaréba illő a történet

A múlt század közepén könnyen megesett, hogy egy magyar ember születési helye, lakcíme és a házasságkötésének helyszíne három különböző várost jelölt meg, holott minden ugyanott történt. A települések névváltoztatása a szocializmusban úgy ment, mint a karikacsapás, ha azzal dörgölőzni lehetett a nagyhatalmak vezetőinek lábához. Most sem lehetetlenség átkeresztelni egy települést, bárki elkezdheti, ha nem tetszik a város vagy falu neve, ahol lakik.

Dunapentelét a 11. században alapították, ma másként hívjuk, és ez az egyik legismertebb magyar település. Neve az eredeti görög ortodox templom védőszentjére, Szent Pantaleonra utal, a Duna közelsége miatt pedig a folyó nevét is felvette a település a keresztségkor. Évszázadokon át jelentős mezőgazdasági központként működött és senkinek eszébe nem jutott, hogy átnevezze a közel ezer éves várost. Egészen a 20. század közepéig.

1951-ben jött a nagy ötlet, hogy a szocialista iparosítás részeként Dunapentelének új nevet kellene adni, mert ez a pelente nem igazán fejezi ki a magasba törő, új eszméket. Egyrészt a hangzása sem túl izgalmas, másrészt nem utalhat egy ilyen jelentős település egy szent nevére a szocializmus építésének hajnalán.

Ekkorra már divatba jött más országokban, hogy Sztálin elvtársról nevezzenek el nagyobb jelentőségű városokat, Magyarország sem maradhatott ki a jóból. Mivel 1949. december végén a minisztertanács úgy döntött, Dunapentelén épül meg az új gyáróriás, egy kohászati kombinát, a lakosoknak is fel kellett készülniük arra, hogy hamarosan új településnevet kell írniuk a húsvéti üdvözlőlapokokra.

A névváltás nem ment simán, sőt, leginkább egy bohózathoz hasonlított

Egy vérbeli sztahanovista brigádvezető személyesen szaladt Rákosi Mátyáshoz, hogy tolmácsolja a „nép” óhaját. Előbb azonban a Farkas Mihály honvédelmi miniszter elé parancsolták, aki nem arról volt híres, hogy kedvesen és udvariasan fogadja a hozzá betérő vidéki elvtársakat. 

A brigádvezetőnek szegezte az egyszerű kérdést: Van-e Dunapentelének húszezer lakosa? (Mert hogy nézett volna ki, ha egy pár száz fős falucska kapja a generalisszimusz nevét.) Ha van, kérésük teljesül. A párttitkár bizonytalanul válaszolt: van.

Pedig dehogy élt húszezer ember Dunapelentén, a legutolsó népszámláláson mindössze 4200 főt írtak össze. Ám szerencsére az építkezésekre sok munkás, kőműves érkezett az ország más részeiből, őket is felvették a névsorba, de még így is csak 16988 név gyűlt össze. Nem volt mit tenni, a temetőben lévő fakeresztekről is begyűjtötték a neveket.

Ám ez sem volt elég, hiányzott még ezer név és ekkor jött a fenomenális ötlet: a faluba látogatók szívesen írtak a templomi vendégkönyvbe, az ő neveiket is fel kellene írni a listára. 

„Így lett pentelei polgár sok egykor volt tudós, püspök, arisztokrata, s köztük egy francia főnemes, a kiváló hadvezér, Savoyai Jenő herceg is, aki jó két évszázaddal korábban pár napig vendégeskedett az akkori papnál. Így lettek a holt lelkek a Sztálinváros név felvételének előmozdítói. A keresztelő 1951. november 7-én ünnepélyes külsőségek mellett megtörtént”

– olvasható Dunaújváros történetében.

Dunapenteléből Sztálinváros, majd ismét Dunapentele, utána megint Sztálinváros 

A névváltoztatás hatalmas gesztus volt a szovjet diktátor, Joszif Sztálin felé, cserébe megkezdődött a város gyors fejlődése. Hatalmas vas- és acélművek épültek, és a település a szocialista ipar egyik jelképe lett. 

Az addig megszokott városkép is teljesen átalakult, óriási lakótelepek jöttek létre, gombamód szaporodtak az ipari létesítmények és modern városi rangot kapott a település, új néven: Sztálinváros.

A névváltás azonban nem volt hosszú életű. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála, a politikai változások, a gazdasági bajok és a helyiek elégedetlensége miatt a név egyre kevésbé volt népszerű, ami előrevetítette az újabb cserét. 

1956. október 24-én tízezres tömeg gyűlt össze az akkor már 28 ezer fős település főterén és követelték, hogy a település legyen ismét a történelmi Dunapentele. Meg is történt a visszakeresztelés, de csak rövid időre. A forradalom bukása után öt hónappal a városnévtáblán ismét Sztálin neve díszelgett.

Öt évet kellett kibírniuk a helyiknek, hogy a szovjet diktátor helyett új városnevet kapjon a település, 1961-ben a várost átnevezték Dunaújvárosra. Ez a semlegesebb, földrajzi alapú elnevezés hangsúlyozta a város folyóhoz való közelségét, egyben a politikai légkör változását is tükrözte.

Hogyan lehet átnevezni egy települést manapság?

Viszonylag ritka, hogy új településnevet kelljen felvenni a címtárba. Ezek hátterében az áll, ha egy városrész önállóvá válik vagy két település összeolvad. Ilyen például Kazincbarcika, ami két kisebb település, Barcika és Sajókazinc összevonásával jött létre 1954-ben, és a nevet a két település egyesítéséből alkották.

Egy település nevének megváltoztatása Magyarországon szigorú jogszabályi keretek között zajlik. Az erre vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint a földrajzi nevekről szóló jogszabályok tartalmazzák. 

A 2011. évi CLXXXIX. törvény biztosítja a települési önkormányzatok autonómiáját, így a településnév módosításáról az érintett önkormányzat dönthet. Előtte persze meg kell tárgyalni a témát és jóvá kell hagyni a névváltoztatási javaslatot. 

Az 1997. évi LXXVIII. törvény írja le a földrajzi nevek használatának szabályait. Ez előírja, hogy a névváltoztatás során figyelembe kell venni a történelmi, kulturális és földrajzi szempontokat. Tehát az önkormányzat dönt a kérdésben, de a névváltoztatást végül a belügyminiszter hagyja jóvá.

Ha valaki megunta vagy nem tetszik neki a falu vagy város neve, ahol lakik, első lépésként aláírásokat kell gyűjtenie. Ha a lakosság egy meghatározott hányada támogatja a névváltoztatást, akkor az önkormányzat köteles lakossági fórumot vagy népszavazást tartani a kérdésben. 

Az új név kiválasztása sem mehet hasraütésszerűen, meg kell felelnie bizonyos történelmi és földrajzi szempontoknak, de a nyelvi és kulturális hagyományokat is tiszteletben kell tartania. Ezután a javaslatot el kell küldeni a Kormányhivatalhoz. 

A végső döntést a belügyminiszter hozza meg, aki megvizsgálja, hogy a javaslat megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak. Ha a név elfogadható, a döntést közzéteszik a Magyar Közlönyben.

Melyik település változtatott nevet?

A névváltoztatás egy összetett és bonyolult folyamat, viszont korántsem lehetetlen. Vácegres korábbi neve 1943-ig Zsidó volt. Nevét Endre László, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye antiszemita alispánjának akaratából változtatták át Vácegresre, a lakosság tiltakozása ellenére. Az alispán annyira gyűlölte a zsidókat, hogy ki akarta törölni az emléküket is. 

Nyírkáta 1955-ig Gebe néven volt ismert. Az alapjául szolgáló személynév feltehetően a régi Gebart, Gébárt név becézett változatával azonos. A helyiek azonban sokkal inkább a magyar gebe (rossz, sovány ló) főnévvel hozták kapcsolatba, szégyenkeztek miatta, ízért kérték a községnév megváltoztatását.

Hogy lett Erdősfából Semjénháza?

A közlekedés, a személyszállítás és a postai szolgáltatások fejlődésével szükségessé vált rendezni a több néven ismert települések hivatalos megnevezését. Legalább 15 éven át zajlott ez a hatalmas munka, a múlt század eleji Magyarország több mint 12 és fél ezer önálló települése közül 4550 neve megváltozott. Voltak egészen extrém változtatások is, így például Erdősfának 1908-tól Semjénháza lett a neve, Langvíz új neve Hosszúvölgy lett, míg Jóseczé a Szentistvánlak nevet kapta.

Érdemes megnézni ezt a hihetetlenül manipulatív imázsfilmet, ami az ötvenes években készült Sztálinvárosról: