Babonásan irtóznak az olaszok egy ártalmatlan számtól, most eláruljuk az okát

Az arab számokat a modern ember „természetesebbeknek” érzi a rómaiaknál, nem véletlen, hogy az utóbbiakat csak a mindennapi élet viszonylag szűk területén használjuk. A római számok a Krisztus előtti 8-9. században jelentek meg, és utána hosszú századokon keresztül szerte az egész birodalomban alkalmazásban álltak.

Alapvetően hét szimbólumból (betűből) állnak, ezekből rakták össze ötletes – bár kissé kacifántos – módon az összes számot: I, V, X, L, C, D és M. A kommunikáció, ügyintézés és a szerteágazó kereskedelem miatt volt szükség egy egységes számrendszerre, és a rómaiak ezt a nem túl szerencsés változatot ötlötték ki.

A felsorolt hét betű nem véletlenszerűen lett kiválasztva. Az I az emberi ujjat jelöli, a V az öt ujjat (tenyeret), míg az X a két, egymás előtt keresztbe font kart idézi meg. A C-t a görögből vették át, ott eredetileg théta volt – Θ – volt, és csak véletlen, hogy a latin centum szó éppen 100-at jelent.

Az M a görög fí-ből – Φ – alakult ki, és sokáig CIƆ formában is írták (igen, a végén egy fordított C-vel), és ez a szóalak némileg hasonlít az M-hez, így válhatott a helyettesítőjévé. Talán azért, mert a latin mille amúgy is ezret jelent. A D pedig egyszerűen csak az 1000 fele, vagyis leírva IƆ, ami pedig nyilvánvalóan nagyon hasonlít a D betűre.

Még az 50-es magyarázatával adósak vagyunk, de talán ez a legbonyolultabb. Ezt a görög pszí – Ψ – jelölte, amit egyszerűsítve a V és I egymásra helyezésével is leírhattak. Ez aztán egy fejtetőre állított T-re (⊥) redukálódott, ahonnan már csak egyetlen lépés volt a később rögzült L változat.

Mivel a római számok betűkből állnak, ezért óhatatlan, hogy néhány kombinációjukhoz jelentés is társul. Ha ez rossz óment fejezett ki, akkor igyekeztek elkerülni a használatát, így vált megbélyegzetté néhány „ártalmatlan” szám.

Ki gondolná, hogy a 17-es is erre a sorsra jutott? Mi a baj vele? Látszólag egy közönséges, nem különösebben érdekes prímszám, amelyhez a keresztény kultúrkörben már semmiféle negatív mellékjelentés nem társul.

Ha viszont római számokkal írjuk le, és a XVII számjegyeit átrendezzük, akkor a VIXI szót kapjuk. Ennek az a jelentése, hogy „éltem”, vagyis múlt időt fejez ki, átvitt értelemben az elmúlásra, halálra utal, ezért még a mai olaszok is babonásak a 17-es számmal kapcsolatban.

Ki tudod olvasni a római számokat? Tényleg? Mindig? Tedd magad próbára: