Meglepő, de a látszólag „passzív” kőzetek akár egyik bolygóról a másikra is átjuthatnak, így a Földön is találhatók marsi eredetű szikladarabkák, amelyek rendkívül beszédesek a kutatók számára.
A Szahara a Föld legnagyobb forró sivataga, amelynek 9,4 millió négyzetkilométeres kiterjedése azt jelenti, hogy Magyarország 100-szor elférne rajta. Ezért is meglepő, hogy ezen az irdatlan, kietlen területen fontos leletre bukkantak a közelmúltban.
Egy olyan különleges kristályra, amelyet a szakemberek a Mars bolygóval, illetve a hajdan azon található vízzel is kapcsolatba hoztak. 2011-ben találták a sivatagon áthaladó nomádok, és mostanra jutott kézen-közön egy olyan laborba, ahol alaposan meg tudták vizsgálni.
A „Fekete Szépségnek” nevezett meteoritról hamar kiderült, hogy az egyik legrégebbi olyan kőzet, amely a vörös bolygóról hozzánk eljutott. Nagyjából 4,45 milliárd éves, így értékes információkkal szolgál a szinte „újszülött” Marsról.
Az analízis során kimutatták, hogy akkoriban a távoli szomszédunkban is egyfajta termálvízrendszer létezett, vagyis forró víz, amelyben különféle ásványi anyagok oldódtak fel. Márpedig ahol víz volt, ott alighanem élet is kialakult, ám miután 3,9 milliárd esztendeje a Mars mágneses mezeje összeomlott, az életfeltételek igencsak kedvezőtlenné váltak.
A „Fekete Szépség” tehát még az ezt megelőző időszakból származik, ez is különösen értékessé teszi. A vizsgálatok vas, alumínium, magnetit és nátrium jelenlétét mutatták ki az átlagosan 225 millió kilométernyire lévő égitestről származó kőzetben.
Ez meglepően hasonlít azokra az ősi földi kőzetekre, amelyeket hajdan szintén a forró víz formált. A kutatók a hivatalosan NWA7034 nevet viselő Mars-kőzet származási helyét is meg tudták határozni az összetételéből adódóan, a bolygó déli tekéjén lévő Terra Cimmeria-Sirenum régiót sejtik a „szülőhelyének”. Talán csak a véletlen műve, hogy éppen az a vörös bolygó kérgének legmágnesesebb része.
Érdekes dolgokat talált a Marson a NASA nagyfelbontású kamerája: