Együtt élhettek ott akár a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek a modern őseinkkel.
Az ember meglepően korán létrehozott településeket, vagyis olyan helyeket, amelyek állandó letelepedésre szolgáltak. Ezek körül aztán megjelent a földművelés, a növénytermesztés, a háziasított állatok tenyésztése, vagyis a civilizálódás.
A legkorábbi emberi települést a Jebel Irhoud nevű marokkói régészeti lelőhelyen tárták fel. Egészen elképesztő, hogy 300 ezer éve keletkezett, vagyis a középső paleolitikumban,
Nem mindennapos az a felfedezés sem, amit a közelmúltban tettek Tádzsikisztánban. Az ott feltárandó település ugyanis 150 ezer esztendeje létezhetett, nagyjából tehát akkor, amikor a modern ember, a Homo sapiens sapiens kialakult a Homo erectus észak-afrikai változatának leszármazottjaként.
Ezt a sorsdöntő időszakot ismerhetik meg jobban a szakemberek a Zeravshan-völgyben talált lelőhely feltárásával. Nemcsak elődeink mindennapi életét, de a Közép-Ázsiában folyó vándorlást is, amely révén modern őseink elterjedtek az egész térségben. Ezt az is elősegíti, hogy a régészeti hely több rétegben tartalmaz leleteket, eltérő időszakokból.
Az máris nyilvánvaló, hogy Ázsiának ez a régiója kulcsszerepet játszott fajunk fejlődésében és széles körű migrációjában. A kutatók elsősorban állati csontokat, égett fadarabokat és különféle kőszerszámokat találtak, mégpedig a 20 ezertől 150 ezer évvel ezelőttig tartó időtartományból.
A Zeravshan-völgy a középkorban már a híres Selyemút része volt, vagyis a paleolitikumot követően is frekventált hely maradt. Erre haladt nyugatabbra a Homo sapiens, valamint a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember is, amelyek feltehetőleg keveredtek is ebben a térségben.
A kutatók azt várják az ásatásoktól, hogy jobban megismerik, milyen módon érintkeztek egymással a különféle embercsoportok. A feltárás során még mélyebb rétegekig is lehatolnak, így várhatóan még izgalmasabb leletekre is rábukkanhatnak.
Másfajta emberek is léteztek: