Sokan még a pusztító vízözön megtörténtében sem hisznek, ám egy babiloni lelet most megerősíti, hogy igaz lehet a gigantikus természeti csapás legendája.
A Bibliában is leírt özönvíz története minden bizonnyal valós alapokon nyugszik. Már csak azért is, mert benne van a Szentírásnál korábban keletkezett akkád Gilgames-eposzban is, és alighanem egy ősi természeti katasztrófának, feltehetőleg a Földközi-tenger példátlan mértékű vízszintemelkedésének állít emléket.
A Biblia Isten haragjának állította be az özönvizet, az Úr megharagudott az erkölcstelen emberiségre, és csupán az istenfélő Noé, valamint annak családja, illetve a Földön élő állatokból egy-egy pár úszta meg a kataklizmát, mégpedig egy óriási bárka segítségével.
A hagyomány szerint Noé bárkája a törökországi Ararát hegyen feneklett meg a hatalmas esők elmúltával. Sokan látni is vélnek ott egy olyan sziklaalakzatot, amely talán a hajó megkövült maradványa lehet, ám ennek kicsi a valószínűsége.
Most azonban talán közelebb juthatunk a rejtélyhez. Kibogozták ugyanis egy 3000 éves tábla szövegét, amely a szakemberek szerint utalást tesz Noé bárkájának fellelési helyére is. A londoni British Museumban őrzött érdekes és értékes lelet nem mindennapi információkat közöl.
Valójában egy babiloni világtérképről van szó, természetesen bolygónk csak azon részéről, amely akkoriban ismert volt. Az agyagtáblán lévő szövegek akkád nyelven íródtak, és a Krisztus előtti 6. század világföldrajzi ismereteit összesítik.
A térkép középpontjában az Eufrátesz folyó található, északról dél felé folyva. Felismerhető még Babilon, Susa, Elam és még egy sor nagyobb város is rajta. Ott szerepel a kassúk (kassziták) fővárosa is, amelyet egy rejtélyes „keserű folyó” vesz körbe.
A Bagdadban felfedezett táblát a kutatók a közelmúltban ismét alapos elemzés alá vették. Úgy vélik, hogy a szövege konkrét utalást tesz Noé bárkájának lelőhelyére. Egy Urartu nevű helyről van szó, amelyet már az ősidőkben is a hajó özönvíz utáni kikötőjeként azonosítottak.
Urartu királysága a mai Örményország, Irán és Kelet-Törökország területét foglalta el, ennél közelebb azonban a szakemberek egyelőre nem jutottak a megoldásban. Mindenesetre biztató, hogy a babilóniaiak is hittek az özönvíz történetében, ez pedig megerősíti, hogy valóban létezhetett a mitikus bárka.
Ez lenne Noé bárkája?