Ismétlődő rádiójelek érkeztek egy Földhöz hasonló bolygóról, nincs is messze

Ismétlődő rádiójelet észleltek a csillagászok egy exobolygóról és az általa keringő csillagról, amelyek mindössze 12 fényévnyire vannak bolygónktól. A kutatók szerint a Föld méretű égitestnek lehet mágneses tere, sőt talán légköre is.

A mágneses tér igen fontos az ökoszisztéma szempontjából, megvédi a bolygó légkörét, amelyre az életnek szüksége van és eltéríti a napból kiáramló káros részecskéket. A Naprendszerünkön kívüli bolygók körüli légkör más világokra utalhat, amelyek képesek lehetnek fenntartani az életet.

Új-Mexikóban végzett rádióteleszkópos megfigyelések során észlelték, hogy az YZ Ceti csillag felől és a körülötte keringő sziklás exobolygóról, az YZ Ceti b-ről erős rádióhullámok érkeznek. A földönkívüli életet kereső amatőr csillagászok szemöldöke azonnal felszaladt a hír hallatán, de a kutatók lehűtötték a kedélyeket, úgy vélik, hogy a rádiójelet a bolygó mágneses tere és a csillag kölcsönhatása hozta létre.

Az eredményeket részletező tanulmány hétfőn jelent meg a Nature Astronomy folyóiratban .

A kutatók szerint ahhoz, hogy a rádióhullámok érzékelhetőek legyenek a Földön, nagyon erősnek kell lenniük. Korábban a Jupiterhez, Naprendszerünk legnagyobb bolygójához hasonló méretű exobolygókon észleltek mágneses mezőket, ilyet találni a Föld méretű kisebb bolygókon nehezebb, mivel ezek a terek lényegében láthatatlanok.

„Olyan bolygókat keresünk, amelyek nagyon közel vannak a csillagukhoz, és a Földhöz hasonló méretűek”

– avatta be az érdeklődőket a kutatásba Jackie Villadsen, a Pennsylvaniai Bucknell Egyetem adjunktusa. 

Szerinte biztos, hogy ezek az égitestek túl közel vannak a központi csillaghoz, hogy élhetőek legyenek, de a közelség miatt a bolygó átfut a csillagból kirepülő anyagokon. És ha van mágneses mezeje, akkor a csillag fényes rádióhullámokat bocsát ki ilyenkor.

Összehasonlításként: az YZ Ceti b-nek mindössze két földi napra van szüksége ahhoz, hogy egyetlen keringést tegyen a csillaga körül. Mindeközben Naprendszerünk legrövidebb pályája a Merkúr, amelynek 88 földi napba telik egy kör megtétele a Nap körül.

Tapasztalatból tudjuk, hogy a Nap tevékenysége űridőjárást hoz létre, amely hatással van a Földre is. A Napkitörések megzavarhatják a műholdakat és a globális távközlést, és mesesé sarki fényt hozhatnak létre. A csillagászok szerint az YZ Ceti és bolygója közötti kölcsönhatások is hatalmas, látványos aurórákat hoznak létre, de ez a fényshow valójában a csillagon játszódik. Ezt dekódoljuk mi rádiójeleknek itt a Földön. 

Legutóbb májusban volt sarki fény Magyarország felett, egy váci kamera így örökítette meg a ritka és gyönyörű látványt:

Forrás: CNN