Régen még a bulinak is szakrális jelentése volt.
Az Andok hegyei között, egy elfeledett rituális táncparketten, a villámisten iránti tisztelet és imádat szinte tapintható volt a levegőben. Az elő-inka civilizáció egyik legkülönösebb és legérdekesebb archeológiai lelete, a "mennydörgés padlója" Peruban, a Viejo Sangayaico nevű helyszínen került napvilágra. Az ásatások során kiderült, hogy ez a platform különleges akusztikai tulajdonságokkal rendelkezett: a táncosok léptei olyan hangos dörejben egyesültek, mintha maga az ég szólalt volna meg.
A Chocorvos törzs által létrehozott rituális táncparkett több rétegből állt, beleértve a talajt, hamut és madárguanót, ami segített a hangok erősítésében. Amikor egy csoport 20-25 ember egyszerre táncolt rajta, a padló úgy működött, mint egy hatalmas dob, ami minden lépést mennydörgő zengéssé alakított.
Ez a különleges rituális helyszín a késő intermediális korszakban (i.sz. 1000-1400) jött létre, egy olyan időszakban, amikor a Chocorvos és a Chancas törzsek szövetségben éltek. A padló különleges akusztikája és a rituális tánc célja a villám és mennydörgés istenének tisztelete volt, ami valószínűleg az időjárás irányítására és a termékenység biztosítására szolgált.
Amikor Kevin Lane, a Buenos Aires-i Egyetem archeológusa, és csapata először járt a helyszínen, észrevették, hogy az egyik nyitott platform üreges hangot adott, amikor ráléptek. Később, a platform egy részének feltárásakor különböző üledékrétegeket fedeztek fel, amelyek mind hozzájárultak a padló egyedi hangképzéséhez. Ez a felfedezés bepillantást engedett abba, hogy az ősi társadalmak hogyan használták a hangot és a táncot a szent rituálék részeként.
Képzeljük csak el, ahogy a Chocorvos törzs tagjai ünnepi ruháikban, mezítláb táncolnak a padlón, minden egyes lépésük mennydörgésként visszhangzik a hegyek között. Valószínűleg nem voltak túl népszerűek a szomszédok körében, de biztosan lenyűgöző látványt és hangzást nyújtottak.
Ez a lelet nemcsak az ősi rituálék és hiedelmek megértéséhez járul hozzá, hanem arra is emlékeztet minket, hogy az emberek mindig is kreatívak voltak a természet erőinek megidézésében és tiszteletében. Talán a következő esős napokon érdemes lenne megpróbálni egy kis táncot az udvaron – ki tudja, talán még a villámisten is elmosolyodik majd ránk.
Peru, ez a különleges dél-amerikai ország egyébként hemzseg a furcsábbnál furcsább pre-kolumbián szerkezetektől és épületektől, ahogy ez a remek videó is bemutatja:
forrás: Democratic Underground