Meglepő kijelentés tett egy idegtudós a T.Rexre vonatkozóan, a paleontológusok felhördültek

Úgy tűnik, a Jurassic Park című film megalkotói nem álltak távol az igazságtól, amikor félelmetes, vérszomjas, dühös ragadozónak mutatták be a hatalmas T.Rexet, amelynek azonban nem sok sütnivalója lehetett, ha csak az elemlámpa fényére reagált és szinte bármit bekapott. Steven Spielberg igyekezett minden addig ismert tudományos adatot felhasználni a filmhez, de a paleontológusok akkor még nem vizsgálták az őslények intelligenciáját, így leginkább a fantáziájára hagyatkozhatott a filmes.

2023-ban a Vanderbilt Egyetem idegtudósa, Suzana Herculano-Houzel tanulmánya dinoszaurusz-méretű vitát indított el. A kutató szerint az olyan őslények, mint a T.Rex, kivételesen sok idegsejttel rendelkeztek. Feltételezése szerint több mint 3 milliárd neuron segítette a Tyranossaurust vadászat közben, azaz olyan okos lehetett, mint egy mai pávián vagy makákó. Ha ez igaz, akkor az ősi ragadozók intelligensebbek voltak az eddig feltételezettnél. 

Herculano-Houzel ennél is tovább ment és azt állította, hogy a T-Rex eszközöket is használt, amelyek használatára az utódait is megtanította.

Sokan kétkedve fogadták az elképzelést, mások szerint viszont legalább egy értelmezhető ötlettel állt elő valaki a jellegzetes, apró dínókezekre vonatkozóan. 

A paleontológusok felhördüléssel fogadták a bejelentést és alaposabb vizsgálatokat sürgettek.

Egy őslényszakértőkből, idegtudósokból és viselkedéskutatókból álló nemzetközi csapat azzal érvelt az eszközhasználattal kapcsolatos megállapítás ellen, hogy az idegsejtek számára vonatkozó becslések mellett figyelembe kellene venni a csontvázak anatómiáját, a csontok összetételét, a kövületeket, valamint a napjainkban is élő rokfajok viselkedését.

A T.Rex nagyobb koponyája nem bizonyítja a magasabb intelligenciát.

„A neuronok száma nem bizonyítja a kognitív képességek meglétét, és a régóta kihalt fajok intelligenciájának meghatározásában nagyon félrevezető értelmezésekhez vezet" – mondta Ornella Bertrand paleontológus.

A kutató hozzátette, annak ellenére, hogy a dinoszauruszok nagyon hasonlítanak a madarakra, hüllők voltak. A hüllőknek viszont egészen más agyuk van, mint a madaraknak vagy az emlősöknek. Az egyik fontos különbség, hogy a hüllők agya általában nem tölti ki a koponyaüregét, az üres teret agy-gerincvelői folyadék foglalja el. Ráadásul a hüllők agyában nem alakul ki olyan bonyolult neoronhálózat, amely lehetővé tenné a szociális viselkedés kialakulását.

Az állat mérete szintén fontos tényező. Egy kifejlett hím pávián súlya 13 és 36 kilogramm között mozoghat, míg a T-Rex súlya közel hét tonna lehetett.

A neuronok száma általában a test méretéhez igazodik: minél nagyobb egy test, annál több neuronra van szüksége az alapvető biológiai funkciókhoz, így a több neuron nem jelenti azt, hogy okosabb is lenne az adott élőlény.

A tudósok azt is megállapították, hogy a Herculano-Houzel túlbecsülte a T-Rex agyméretét, különösen az előagyat.

Kiderült, hogy a legújabb mérések szerint nagyjából egy krokodil intelligenciáját érte el az egyik legismertebb dinoszaurusz, de már ez is nagy teljesítmény lehetett 66 millió évvel ezelőtt.

Herculano-Houzel a munkáját felülvizsgáló új tanulmányra reagálva a Los Angeles Timesnak ezt mondta: „Örömmel látom, hogy az őslénykutatók által publikált szilárd adatok felhasználásával végzett egyszerű tanulmányom megnyitotta az utat újabb vizsgálatok előtt. Az olvasóknak elemezniük kell a bizonyítékokat, és le kell vonniuk a saját következtetéseiket. Erről szól a tudomány!”

Forrás: Nature, ICP