A mai napig rejtély, hogy miért ferde a kereszt szegény koronánkon.
Annyira izgatja a kutatókat a mai napig a Szent Korona ferde keresztjének rejtélye, hogy Pálffy Géza vezetésével még külön kutatócsoport is létrejött, részben ennek a vizsgálatára. Ez a történet tele van kérdőjelekkel, különböző legendák kötődnek ahhoz, hogy mikor és miért ferdülhetett el az ereklyén a kereszt.
Van egy elmélet és egyben egy szövevényes történet, amely magyarázatot adhat arra, miért ferde a kereszt – ez a történet azonban annyira kényes volt, hogy majdnem 400 éven keresztül titokban volt, csak egy szemtanú, palóczi Horváth György, Bethlen István követe írt erről egyedül részletesen a naplójában, amire Pálffy a Magyar Nemzeti Levéltárban talált bizonyítékot.
A történet megértéséhez azonban tisztázni kell a Szent Korona akkori történelmi helyzetét: mikor Mohácsnál elestek a magyarok, Szulejmán birtokába került a Szent Korona, azonban még ő is felismerte, hogy túlságosan nagy értéke van ennek a népünk számára, ezért átadta Szapolyai Jánosnak az ékszert.
Mivel túl sok jelentősége akkoriban nem volt a Szent Koronának, ezért 1551-ben Fráter György átadta I. Ferdinánd királynak, aki Bécsben őriztette az ereklyét, itt pedig egy hiteles rajz is készült róla, normális kereszttel. Újabb hiteles beszámoló pedig csak szűk száz évvel később érkezett a koronáról, ehhez is kötődik a történet.
III. Ferdinánd királyhoz kell átkapcsolni, aki 1631-ben vette feleségül a spanyol Mária Anna infánsnőt, akit 1638. február 14-én koronáztak Magyarország királynéjává Pozsonyban. A szertartás végrehajtása okán Bécsből elhozták a koronaládát a pozsonyi templom sekrestyéjébe, koronaláda kulcsait is magukkal hozták.
Összejött a nagy nép, a monarchia osztrák, magyar és más nemzetiségű elitje, a birodalom színe-java, ekkor azonban jött a döbbenet: egy órával a szertartás előtt Eszterházy Miklós nádor nyitotta volna épp a koronaládát, de az nem nyílt. Hogy elkerüljék az országos balhét, azonnal szóltak a lakatosoknak, akik erővel fel is feszítették a ládát, ekkor viszont még nem lehetett megnyugodni.
Egy réztok is védte ugyanis a Szent Koronát, ráadásul ott már bonyolította a helyzetet, hogy csak a nádor érhetett hozzá a koronához, mint első számú – de facto politikai – figura. Eszterházy nádor ezért egy késsel esett neki a toknak, hogy nagy nehezen kirángassa belőle a koronát, ami egyáltalán nem volt egyszerű feladat, de végül sikerült.
Kétségtelen tény, hogy az 1620-as évekbeli ábrázolásokig a korona keresztje egyenes volt. A következő hiteles ábrázolás 1790-ből származik, ahol pedig a kereszt már ferde. Ha minden dokumentációt megvizsgálunk, akkor pedig ez az 1638-as eset az egyetlen baleset, ami történt a koronával – vajon ekkor ferdülhetett el?
Természetesen ez csak egy elmélet, viszont egy nagyon jól alátámasztott elmélet, miszerint ebben a kissé abszurd szituációban ferdülhetett el a kereszt. Keresztferdeség ide vagy oda, a Szent Korona így is túlélt több, mint 1000 évet és jelenleg szerencsére nagyon magas biztonsági szinten védik, így nem valószínű, hogy baleset fogja érni.
Külföldi videókban is foglalkoztak már a ferde magyar kereszttel, érdekes elméleteket vetettek fel:
(Forrás: Felvidek.ma)