Ilyen trükkök miatt költünk többet a boltban, minden második vásárló megtévesztés áldozata

Vajon miért hagyunk súlyos összegeket a boltban, ha eredetileg csak egy pár kifliért ugrottunk be? A válasz az, hogy nem véletlenül költünk többet a tervezettnél. Több tucat csapdán kell keresztülsétálnunk, mire eljutunk ahhoz a polchoz, ahová indultunk, de vissza, a kijárat felé vezető út is tele van veszélyekkel.

A boltok számos marketinges és pszichológiai trükköt alkalmaznak annak érdekében, hogy vásárlóként tovább maradjunk az üzletben és többet költsünk minden egyes alkalommal.

Próbálunk hamar túlesni a vásárláson, ezt ki is használják ellenünk

Azon már meg sem lepődünk, hogy a gyakran keresett alapvető élelmiszereket, például a pékárut és a tejet szándékosan a bolt hátsó részében helyezik el, hogy át kelljen sétálni az egész üzleten egyetlen kenyér miatt. 

Vásárlás közben senki sem szeret hajlongani, vagy pipiskedni, a drágább vagy nagyobb profitot termelő árucikkeket ezért általában szemmagasságban helyezik el a boltokban. Kivéve a legdrágább gumicukrokat és a túró rudit, ami a gyerekek miatt kissé lentebb kerülhet. 

Teljesen elfogadott és még etikusnak is mondható a forró zóna, azaz a közvetlenül a kasszánál elhelyezett termék pult. Ide sem a vakszerencse alapján kerülnek ki az árucikkek. Hónapokon át tartó statisztika dönti el, mi kerülhet oda, mi az, amit a legnagyobb valószínűséggel a szalagra teszünk.

Az érzékeinkre játszanak

Vásárlás során olyan tudattalan manipulatív hatásoknak vagyunk kitéve, amiről nem is gondolnánk, hogy a szándékos megtévesztést szolgálják. A hangszórókból kiszűrődő lassú, nyugodt zene arra ösztönöz minket, hogy tovább maradjunk a boltban, és többet vásároljunk, de más trükkök is vannak. 

Az egyik londoni szupermarket diszpécsere elismerte korábban, hogy nagyjából félóránként elő kellett vennie a legbarátságosabb hangszínét és a lehető legudvariasabban kellett belemondania a mikrofonba, hogy:

 “Kristin, kérlek gyere a pénztárhoz, köszönöm szépen és csodás napot, jó munkát kívánok. Persze nem volt semmilyen Kristin, a keresztnevet szabadon cserélhettük, a hangsúly azon volt, hogy az üzletben lévő vásárlókban kialakuljon egy benyomás arról, hogy itt szépen beszélnek az alkalmazottakkal, megbecsülik őket, így szívesebben jártak ide vásárolni.”

Az akció akkor is akció, ha drágább az adott termék?

Magyarországon a fogyasztóvédelem ügyel arra, hogy a vásárlókat ne tévesszék meg, ne csapják be a boltokban. Vannak azonban legális trükkök, amelyeknek akár minden nap áldozatául eshetünk. 

Ahol van helyben sütött pékáru, az alkalmazottaknak figyelniük kell arra, hogy ne egyszerre süljön ki kakaós csiga, a croissant, a sajtos kifli és a pizzatekercs. Mág ha van is elegendő sütő, akkor is fontos, hogy a frissen kisült pékáru illata állandó legyen a helyiségben, mert ez vásárlásra ösztönöz minket. 

Ha pedig egyszerre több márka kínálja ugyanaz a terméket, nagy esély van rá, hogy nem kezdjük el azonnal összehasonlítgatni azokat. Élelmiszerek esetén segíthet, ha az apró betűkkel feltüntetett kilós árat vesszük alapul és nem a nagybetűs árat. 

Ám ha túl sok (ez lehet akár háromnál több) lehetőség közül kell választani, nem szeretünk sokáig válogatni. Minden második vásárló azt emeli le a polcról, amelynél nagy piros betűkkel ez áll: akció. Akkor is, ha közel sem ezt a terméket éri meg leginkább hazavinni.