Elképesztően büdös lehet az egyik közeli bolygón, de nem ez a legnagyobb baj vele

Létezik egy nehezen megjegyezhető nevű, Jupiter méretű gázóriás, a HD 189733 b. A Földtől mindössze 64 fényévnyire lévő kék égitest egy „forró Jupiter”, amit a 2005-ös felfedezése óta etalonbolygóvá vált az exobolygós légkör részletes tanulmányozásában. Ha több nem is, egy igen fontos előnye azért mindenképpen van annak, hogy csak a távolból élvezik a kutatók a munkát: a bolygón elképesztően büdös van.

A gázóriás atmoszférája tartalmaz hidrogén-szulfidot, egy olyan molekulát, amely nemcsak bűzt áraszt, hanem új támpontokat is kínál a tudósoknak arra vonatkozóan, hogy a kén, a bolygók építőköve hogyan befolyásolhatja a belsejét.  

A büdös a Naprendszeren túl is létezik

„A hidrogén-szulfid egy olyan fontos molekula, amelyről nem is tudtuk, hogy létezik. Megjósoltuk, hogy ez lesz, és tudjuk, hogy a Jupiterben van, de valójában nem észleltük a Naprendszeren kívül” – mondta Guangwei Fu , a Johns Hopkins asztrofizikusa, a kutatás vezetője. Majd hozzátette:

„Nem keresünk életet ezen a bolygón, mert túl meleg van, de a hidrogén-szulfid megtalálása egy ugródeszka ahhoz, hogy megtaláljuk ezt a molekulát más bolygókon, és jobban megértsük a különböző típusú bolygók kialakulását."

A HD 189733 b atmoszférájában a teljes kéntartalom mérésén kívül Fu csapata pontosan megmérte a bolygó oxigén- és szénforrásait – a vizet, a szén-dioxidot és a szén-monoxidot.

„A kén létfontosságú eleme az összetettebb molekulák felépítésének, és – mint a szén, a nitrogén, az oxigén és a foszfát – tanulmányoznunk kell még, hogy teljesen megértsük, hogyan és miből épülnek fel a bolygók”

– tette hozzá Fu.

Sokat elárul a kénes bolygó hőmérsékletéről, hogy körülbelül 13-szor közelebb van a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz, és mindössze két földi napba telik, hogy egy pályára kerüljön. 

A felszínén nagyjából 9500 Celsius-fok van a napos oldalon és elképesztően brutális időjárás. Az esőcseppek üvegszilánkokból állnak, a szél a hangsebesség hétszeresével fúj.

Másik meglepetést is tartogatott a gázbolygó. 

A földi mérések eddig kizárták a metán jelenlétét ilyen magas hőmérsékleten, de az elmélet most megdőlt. 

„Azt hittük, hogy ez a bolygó túl forró ahhoz, hogy a metán magas koncentrációban legyen jelen,azonban most már tudjuk, hogy tévedtünk” – mondta Fu.

Szerencsére a Jupiter tömegű bolygó közel van a Földhöz, jól lehet tanulmányozni. Az eredmények pedig segíthetnek megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygók a kezdeti magképződés után, amikor szilárdabb anyagokkal, majd nehézfémekkel gazdagodnak.

Forrás