A felvilágosodás korában az árvaházakba került gyerekek szörnyű körülmények között éltek, Rousseau azonban mind az öt újszülött gyermekétől megszabadult.
Jean-Jacques Rousseau a felvilágosodás korának igazi nehézsúlyú gondolkodója volt. Politikai, filozófiai eszméi, államelmélete nagy hatást gyakorolt a francia forradalomra és az utókorra egyaránt. Radikális munkássága fő műve A társadalmi szerződés, melynek egyik sora magáról a szerzőről is sokat elárul: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel”.
Másik jelentős munkája, az Emile, avagy a nevelésről (1762), amely az oktatási rendszer kimerítő elemzése, felsorolva annak hibáit és minden olyan pontot, ahol javítani kellene a gyerekek élete érdekében. A mű alapmotívumai a szabadság, az erkölcsi erényesség és az ember boldogságkeresése. Rousseau szerint nevelés során a gyermeket kell a középpontba állítani ahhoz, hogy jó ember, derék felnőtt válhasson belőle.
A könyvet a párizsi parlament nyilvánosan elégettette, az egyházi hatóságok pedig kiátkozták szerzőjét. Ez már elég volt ahhoz, hogy sokan meglássák Rousseu-ban a felnövekvő generációk iránti szimpátiát és odaadást. Kezdetben csak a közelebbi ismerősei tudták, hogy apának szörnyű volt, a saját gyermekeitől is megszabadult.
Rousseau-nak öt gyermeke született Therese Levasseur-től, akivel 1745-ben ismerkedett meg. Sem a nő, sem a filozófus nem mutatott hajlandóságot az utódok felnevelése iránt. Minden gyermeket árvaházba küldtek, nem sokkal a születésük után.
A korabeli árvaházak azonban nem arról voltak híresek, hogy a rousseau-i filozófiát követték volna, a gyerekeket elhanyagolták, kemény körülmények között éltek. Még nem létezett formális gyermekjóléti vagy -védelmi rendszer, az árva gyermekek különösen ki voltak téve a kizsákmányolásnak, bántalmazásnak és elhanyagolásnak.
Ez a szülői kegyetlenség olyan erősen befeketítette Rosseau személyes és filozófiai élete közötti ellentmondásait. Riválisa, Voltaire egy 1755-ben neki címzett levelében kritizálta is érte.
Rosseau neveléssel és oktatással kapcsolatos nézeteinek magyarázatakor többszörös a Bibliáért nyúlt, Isten és Jézus kapcsolatát idézi. Azt mondja, a gyerek, főleg a fiúk fejébe nem évszámokat, királyok neveit, képleteket kell vésni, hanem teret kell adni, hogy minden elképzelése, vágya kiteljesüljön és ez vezesse az életben.
A filozófus úgy emlékszik vissza a gyermekkorára, hogy közelről nézte végig, ahogy a bátyját elhanyagolják a szülei. Neki sem volt sokkal nagyobb szerencséje, a gyermekkora jó részét egy Genf környéki falusi pap házában töltötte, ám a magányosságot neki sikerült kompenzálnia a zene iránti rajongásásval és végül kiváló zeneszerző is lett.
A felvilágosodás igen jelentős változást hozott a 18. századi emberek életében és hatással van a mi mindennapi életünkre is. A következp rövid videó összefoglalja a lényeget: